Debian Squeeze Névszerver, névfeloldás (bind)
| A következő fejezet a név-szerver bekonfigurálása lesz. Több okból is szükségünk van rá. Nélküle nem lesz internetünk se, a fájlmegosztáshoz és a tartományhoz is kell, de a levelezéshez is szükségünk van rá. A neveket és az ip címeket fel kell oldani. |
|
|
Állítsuk be a host nevet az /etc/hostname fájlban. Itt csak a gép neve van beleírva a fájlba, semmi más. Nem kötelező pont most foglalkozni vele, lehetett volna közvetlenül a szerver telepítés után is. Ha a telepítéskor jó gép nevet adtunk meg, akkor ez a lépés max ellenőrzésnek jó. Nézzük meg az /etc/hosts fájl tartalmát is, ha már itt járunk. Az első sor a localhost erre szükség van mindenféle képen: 127.0.0.1 localhost localhost.localdomain Ezután felvehetjük a saját gépünk nevét és ip címét, hogy a hálózatban azonosítva legyen így: 10.0.0.1 gep.ceg.hu gep mail.gep.hu mail server proxy Én most 10.0.0.1 -es ip címmel fogom a szerverünket elérhetővé tenni a hálózatban, "gep" lesz a neve. Viszont nem csak "gep" néven szeretném majd később elérni a kliensekről, hanem pl olyan egyszerűen is, minthogy mail, vagy a szerver neve mögé írt domain névvel(ceg.hu). Igazándiból itt lehetne mindenféle kombinációt kitalálni, hogy később még milyen néven szeretnénk hivatkozni a szerverre. Sokkal egyszerűbb, mint mindenhova begépelni, hogy 10.0.0.1, majd a különböző helyeken. Amennyiben több szerverünk van azokat is felvehetjük ide akár: Nézzük még meg az /etc/resolv.conf tartalmát is. Ha a szolgáltatónknál van a névszerver, akkor ide bekerül valami automatikusan. Amennyiben mi leszünk a névszerver(mert mondjuk telepítünk egyet), akkor magunkat kell felvenni ide, így: nameserver 127.0.0.1 Ha a szolgáltatótól kapjuk dhcp-sen az internetet, akkor szereti az újraindítások alkalmával visszaírni a beállításokat. Erre majd később egy megoldást eszközölünk. Térjünk rá a a bind konfigurálására. Telepítsük fel: apt-get install bind9 dnsutils Lehetséges egy fájlba írni az összes beállítást, de manapság egyre jobban széttördelik a beállításokat több fájlba az áttekinthetőség érdekében. Az /etc/bind/named.conf fájlban régebben több információ is szerepelt jelenleg viszont alaptelepítésben csak ez a három sor található: Nekünk ez teljes mértékben megfelel így nem is bántjuk. Az options fájlban az adatbázis vagy cache fájlok elérési útja található és hogy ipv6-ot is kezelje ezt engedélyezték. A local-ban semmi sincs, nekünk eddig semmi dolgunk se volt. A bind.keys és az rndc.keys fájlokban a bindnek vannak azonosító kulcsaik, ne törüljük le őket, ha nem akarjuk a fejünket vakargatni! A zones.rfc1918 se nagyon érdekes a mi esetünkben. Ami sokkal érdekesebb az amit direkt kihagytam a named.conf.default-zones fájl. Ide fogjuk felvenni a zónáinkat amikből névfeloldást fogunk végezni a helyi hálózaton. Állítsuk be a tartományt, hogy milyen ip tartományból lehetséges a névfeloldás, hogy egy kicsit korlátozzuk a lehetőségeket. acl "belso_cimek"{ (Ugye a network/interfaces fájlban is megadtuk dns-search értékét? Ennek egyeznie kellene a dhcp-ben option domain-name paraméter értékével és egyezhet a most itt következő zóna nevével is.) zone "halo2.local" { Ugye azért van kettő zóna, mert az egyik név szerint old fel a másik ip szerint, hogy mind a két irány megoldott legyen. Természetesen vegyünk fel a többi belső ip tartományunkra is zónákat, ha szeretnénk azokon is névfeloldást. A típusnál meglehet adni, hogy elsődleges vagy másodlagos névszerver lesz-e. Nem tapasztaltuk a hiányát a másodlagos névszervernek, persze biztonságosabb lehet ha van slave, de mi megelégedtünk egy elsődlegessel is. A default alap zónák és a localhost névfeloldásához az alábbi fájlok szükségesek: db.0, db.127, db.255, db.empty, db.local, db.root az utolsóban a fő névszerverek vannak felsorolva. (ha nem akarunk semmit se elérni a világban, akkor nyugodtan hülyeségre átírhatjuk őket! :) ) Ezután az itt megadott zónafájlokat ki is kellene fejtenünk mégpedig azokban a fájlokban amiket megadtunk. Azok pl így fognak kinézni: db.halo2.local tartalma: Az MX rekord azonosítja a levelező szervert a hálózatban. Az A rekorddal vehetünk fel gépeket pl a pc1-et. CNAME -el azonosító neveket vehetünk fel. (A fájl csak egy példa és logikátlan a vége! Csak a lehetőségeket taglalja, tessék értelemszerűen felvenni azokat a CNAME és A rekordokat amik nekünk majd helyesek lesznek! ) /etc/bind/db.1.10 fájl tartalma: Minden ugyanúgy működik csak fordítva. Mert fordítva működik a névfeloldás és az ip címek megvannak fordítva. Így hátulról kezdjük el kiolvasni. Itt felvettük a gep nevű szervert ami ugye a 10.1.0.1-es ip-n elérhető(eth2) és a pc1 nevű gépet is elfogjuk tudni érni a 10.1.1.2 ip-n. A /etc/bind mapppa mappában a fájlok a bind jogában kell állniuk. Ezután indítsuk el vagy indítsuk újra a szolgáltatást. /etc/init.d/bind9 restart (vagy start) A következő parancsokkal tudjuk tesztelni, hogy mindent jól működik-e. Nem lehet hiba egyik parancs kimenetén sem. dig -x gep netstat natp paranccsal lehet ellenőrizni a portokat. Az 53-as portot fogja a named (a névszerverünk), ha látjuk, akkor rendben van. Akinek kevés a magyarázat: |
| 2013.02.23. |